Bathory Istvan - Bathory

... site-ul este în reorganizare ...
Go to content

Bathory Istvan

Iskola

Ki volt Báthory István?
     1533. szeptember 27-én született Szilágysomlyón. Szülei Báthory István erdélyi vajda és Telegdi Kata. Ifjú éveit I. Ferdinánd udvarában töltötte, majd a páduai egyetem hallgatója volt. Katolikus vallású. 1563-ban és 1565-ben követként járt Bécsben, és János Zsigmond érdekeit védte. Utolsó bécsi tartózkodása
idején börtönbe került, ahonnan két év múlva szabadult.
A rendek 1571. május 25-én választották erdélyi fejedelemnek. A központi hatalom erősítéséért és a Habsburg terjeszkedés meggátlásáért küzdött. 1575-ben, II. Zsigmond lengyel király (Zsigmond Ágost) halálakor a lengyel rendek királyukká választották, s május 1-jén Krakkóban megkoronázták. Lengyel királysága idején, Erdély kormányzását kancellárián keresztül gyakorolta. Később, 1575-ben bátyját, Báthory Kristófot erdélyi vajdának nevezte ki. Ennek halála után, 1581-ben kormányzótanácsot állított, a fontosabb ügyekben azonban a Krakkóban székelő erdélyi kancellária útján maga intézkedett.
Lengyelországban is igyekezett erősíteni a központi hatalmat, a rendektől független zsoldos hadseregében szívesen alkalmazott erdélyieket. Távolabbi politikai tervét - Lengyelország, Magyarország és Erdély államszövetségét, mely egyaránt szolgálta volna a Habsburgok és a török visszaszorítását, nem tudta megvalósítani. A lengyelek egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne. Istvánnak nagy tervei voltak: vezére akart lenni egy diadalmas keresztes háborúnak, Nagy Lajos,
Mátyás örökébe akart lépni. Igyekezett előkészíteni ezt a nagy vállalkozást, 1582-ben nagy tervet dolgozott ki, melyet elküldött XIII. Gergely pápának, és késznek nyilatkozott megkezdeni a háborút, ha a Szentszék segíti. Rettegett Iván halála után az volt a szándéka, hogy előbb Moszkvát foglalja el, úgy indul Konstantinápolynak. A pápától azonban csak ígéreteket kapott, s a lengyel országgyűlés is visszariadt a kívánt vér- és pénzáldozattól. Possevinót, akit lelkesített Báthory nagysága, visszahívta,
száműzte a jezsuita rend generálisa. A király nem is élte túl sokkal e csalódást, rövid betegség után meghalt (Grodnó, 1586. december 12-én, illetve más források szerint 13-án). 53 esztendős volt.
Mint a nagy magyar fejedelmeknek szinte kivétel nélkül, neki sem maradt fia, ki művét folytassa. Halála után a krakkói Wavel katedrális altemplomában temették el.
Back to content